Homokba �rtam kedvesem nev�t

Homokba �rtam kedvesem nev�t,
de j�tt a hull�m s rajzom els�p�rte:
le�rtam �jra minden bet�j�t,
de j�tt a dag�ly s munk�m elt�r�lte.
Hi� ember, hi� v�gy - sz�lt p�r�lve
a l�ny - megfogni a pillanatot,
hisz magam is �gy omlok egykor �ssze
�s nevemmel egy�tt elpusztulok.
T�vedsz! - felelte: - h�red �lni fog,
ami porba hal, az csak f�ldi lom,
sz�ps�ged a dalaimban lobog
s dics� neved a mennybe f�l�rom.
S ott szerelm�nk, b�r minden s�rba hull,
�r�kk� �l s �r�kk� megujul.